2010. november 7., vasárnap

The last song - Az utolsó dal

Tegnap láttam, és azóta is eksztázisban vagyok tőle. Egyszerűen gyönyörű film. Miley Cyrus nekem nem a kedvenc színészem, de ez az alakítása tetszett. Persze a kedvencem akkor is a kis srác (Bobby Coleman), nagyon megindító alakítást nyújtott számomra. Teljesen bele tudtam magam élni a helyzetbe, amit ők éltek át és egyszerűen képtelen voltam elszakadni a filmnézésétől. Következő lépésben el kell olvasnom a könyvet, mert az mégis csak több mindent tartalmaz tartalmilag és érzelmekben is. Csak ajánlani tudom mindenkinek, őszintén szólva nekem az ilyen típusú filmek a kedvenceim. Sajnos a tapasztalatom azt mutatja, hogy túlságosan sok már a nyálas romantikus, happyenddel végződős film, meg a sok idióta vígjáték. Ez a film valahogy elgondolkoztatott, volt mondanivalója és úgy gondolom másoknak is hasonló tapasztalata van e filmmel kapcsolatban.
Emellett volt még szerencsém Nicholas Sparks, aki történetesen az eredeti művet írta, pár másik művének filmfeldolgozását is látnom. A Séta a múltban egy kedvenc számomra, amit csak nagyon nehezen sikerült megnéznem, mert valami mindig közbejött, de aztán végül sikerült és nagyon odavoltam a filmért. Mandy Moore nagyot alakított ebben a filmben és megmondom őszintén más filmben nem is szeretem nézni, mert ebben annyira tetszett játéka. Persze ott van még a Szerelmünk rabjai is, de sajnos azt nagyon régen láttam és nem nagyon emlékszem a filmre, éppen ezért a közeljövőben megnézem és írok róla véleményt, de az eddigi filmek alapján szerintem ez is gyönyörű film lehet. Egyszóval mindenkinek ajánlom, aki igazi, mégis szívszaggató szerelmi történeteket akar olvasni, vagy nézni,esetleg mindkettőt.

1 megjegyzés:

  1. A Last Song-ért én is odavagyok *.*
    Annyira megtetszett, hogy amikor megnéztem rögtön ki is raktam a blogomra a trailerét :D

    VálaszTörlés