Hiányérzet

„Van egy álom, mely szívemben él, mely rólad szól, és lelkemhez ér. Két karod átölel, szád a számhoz ér, de csak a vágy marad, mert az álom véget ér!”

 Nagyon magam alatt vagyok. Több mint 10 milliárd ember él a földön, nekem mégsem sikerült egy olyat találnom, akit magam mellett tudhatok. Tudom, ilyenkor azt mondják: "fiatal vagy még, előtted az élet." 

Persze az ilyenek könnyen beszélnek, hisz mellettük már ott van az, akinek kiönthetik a a szívüket ha szomorúak. Ha fáradtak, hozzábújhatnak a kedvesükhöz, és minden reggel mellette ébredhetnek. 

„Mindenkinek az életében van szomorúság meg fájdalom, de időnként jön egy fénysugár, ami elolvasztja a magányt a szívben, és vigaszt nyújt, mint a forró leves meg a puha ágy."

Lassan el kell gondolkodnom, hogy bennem van-e hiba. Körülöttem mindenki boldog, na jó azért nem mindenki, mert az én drága barátosném is hasonló kórságban szenved, mint ami miatt itt most hisztizem ,de akkor is. Tudom, hogy nekem a legrosszabb a világon.

Aztán holnap reggel felkelek és ismét belevetem magam az életbe, vidámabb hangulatban és ismét tudni fogom, hogy számomra is megvan a boldogság kulcsa valakihez, csupán keresni kell.

 

"Visszafogottsága már-már ridegséggel volt határos. Jéglány – így nevezte őt magában. És az volt az egyetlen vágya, hogy megtörje a jeget, mely alatt megbújt a nő." 
/Monika Feth/

Ha csak önmagamban hiszek, de a felém nyújtott kezekben nem: lezuhanok. (...) Rossz egyedüllét az, amikor senkiben sem bízunk. Ez a terméketlen, rideg csontmagány. A sivár egyedüllét. 

/Müller Péter/

"Csak azt szeretném, ha valaki várna rám valahol... Ne mondja senki, hogy túlkomplikálom." 
/Anna Gavalda/