Miért is van az, hogy az ember végre kezdi jól érezni magát a bőrében, úgy gondolja minden klappol, az élete végre jó irányba tart, aztán egy apró kis porszem mindent fenekestül felforgat. Minden rosszban van valami jó, a mondás is ezt tartja, de van az a pillanat, amikor az a jó dolog egyszerűen háttérbe kerül, mert az az átkozott rossz mindenhová követ, akár egy pióca. Rád tapad és a lelkedet szívja. Egészen addig, míg arra nem vágysz, hogy egyszerűen csak eltűnhess. Kiszakadj a valóságból és egy új életet kezdhess Menekülsz a múltad-jelened-jövőd elől, mert rettegsz, hogy a tündérmesék, amelyek megálmodtál egyszeriben összetörnek, és csak egy sivár kép marad neked.
És akkor rádöbbensz. Egyedül vagy, és a magány szép lassan felemészt majd, amíg lelket utolsó darabját is felzabálja, te pedig egy zombi leszel. Félsz, rettegsz, de nem teszel semmit. Vannak pillanatok, mikor úgy gondolod kitörhetsz, de hamar rájössz ezek csak amolyan fellángolások. Te magad kevés vagy. Tudod a megoldást, mégsem vagy képes megtenni a boldogságod felé az első lépést. Bízni valakiben, kitárni a lelket, nem teszed meg többé. Csalódtál. Sokat. Túl sokat, és egy újabb zuhanásból már nem tudnál felállni. Így hát megtiltod magadnak, hogy igazán érezz. Mindig hideg fejjel mész neki az eseményeknek. Mások számára olykor rosszindulatú vagy épp rideg vagy, de mélyen legbelül lelked egy apró darabja még parázslik, kapaszkodik minden egyes kis szellőbe ami élteti és nem adja föl, küzd az utolsó pillanatig, és ez az amitől szenvedsz. Mert az ember érez, akkor is ha már úgy érzi képtelen rá. A világnak hazudhatsz, de önmagadnak nem.
"Nem minden sebünk látható. A lélek sebei gyakran évekig véreznek. Ha valaki ezt megérzi, akkor inkább ellökjük, nehogy be kelljen ismernünk, hogy valami fáj, valami, ami egyszer régen történt. Valami, ami már évek óta visszatart attól, hogy a saját életünket éljük. Amire annyira vágytunk, és amiért küzdeni is fogunk. De néhányan közülünk már elég sokáig harcoltak érte, a nagy szerelemért. És valamikor be kell látnunk, hogy a sors talán egészen más jövőt szánt nekünk. Egy jövőt teljesen egyedül."
/A férfi a legjobb orvosság c. film/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése