Most szórakozol velem? Te ott fent! Te nagy ember, vagy micsoda! Nem teccik ez a játék, úgyhogy fejezd be! Most!!! Hagyd békén őt, ez fáj neki! És nekem is! Őt nem veheted el tőlem, megértetted! Nem adom! Nem hagyom ,hogy elvedd tőlem. Ő a mindenem. Szóval, kérlek, még ne csöngessen a kaszás! Még annyi minden van, amit nem csináltunk! Még annyiszor szeretnék minden reggel arra kelni, hogy megint rám feküdt! Szeretném az örömteli röfögését hallgatni, mikor hazaérek és egy labdával a szájában fogad! Amikor hisztizik, mert nagyon szeretne valamit! Vagy a tombolást átélni, amit egy versenyen művel. Szeretném, hogy izgalmában még vagy százszor belém csípjen. Amikor fél, akkor hozzám bújjon. Az én kis drága Barikám ideje még nem jött el.
Szedd össze magad! Ne képzelj be ilyen sületlenségeket! Ez csak egy kis riadalom volt, látod már kicsit jobban is van. Holnap doki megnézi és megnyugtat, hogy csak túl reagáltad a dolgot!- úgy legyen. Addig is virrasztunk, kicsi Bárikámért.
"A kutya valóságos szent. Természeténél fogva tiszta szívű és őszinte. Ösztönszerűen tudja, mikor nincs rá szükség: órákig képes nyugodtan feküdni, mikor királya belemerül a munkába. Ám amikor a király szomorú és szorong, odalopakodik hozzá, hogy az ölébe hajtsa a fejét. Ne félj. Sose bánd, ha mindenki más el is hagy. Gyere, sétáljunk egyet, és felejtsd el az egészet."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése