Nézzük csak. Hogyan is van ez? Az egész olyan minden egy romantikus vígjáték. Amikor a két ismerős a múltból össze találkozik, és valami van, de az egyikük, a végtelen realista, aki már képtelen hinni a szerelem nevű dologban, és a másik aki reménykedik. Hogy is van ez? Lehet-e az ember annyira önző, hogy a saját érdekeit nézze és egy ártatlan embernek, ha nem is közvetlenül de fájdalmat okozzon? Vagy legyen most kemény, és kíméljen meg most három embert a későbbi csalódástól. Érzelmek. Mindig ti okozzátok a problémát. Én megpróbáltam. Kikapcsoltam. Hideg fejjel gondolkodtam és próbáltam meggyőzni, hogy ez nem a valóság, csak egy ábránd, amit nem szabad táplálni. Mégis, hogyan változhat meg valami, ami eddig olyan jól működött. Itt vagy, egyedül a világ ellen, és néha jön egy-egy naiv lélek, aki megpróbál a közeledbe, a lelkedbe férkőzni. De te elhajtod, magadat és őt is meggyőzöd, hogy jobb mindkettőtöknek a másik nélkül. De meddig, bírod ennek a terhét cipelni? Hány napot, hetet, hónapot, évet bírsz még ki?Kétségbe esetten vágysz egy társra, még sem hagyod, hogy bárki betöltse ezt a szerepet. Miért? Félsz a csalódástól? Olyan hihetetlen számodra, hogy valakit érdekelsz? Vagy szimplán csak kényelmesebb így? Talán mind egyszerre. Jobb elzárkózni, így a csalódást is elkerülhetem, és valljuk be nem vagyok sem külsőleg egy attraktív megjelenésű ember, és a személyiségem is hagy némi kívánni valót maga után. Ami a kényelmet illeti, bizony, nehéz valakivel a szeretet érzését megosztani, ha egyáltalán tulajdonában vagyok ennek a ritka adománynak. Nehéz, de fel kell állni, és tovább menni. Más vagyok, zárt, és szilárd akár egy erőd. Csak egy lovag lesz, aki a hatalmas falakat megmászhatja, és minden próbát kiáll, és végül megláthatja, a kincset, melyet a sárkány őriz. Azt a ritka dolgot, melyből a világon csak egy van. ENGEM.
"Tudod, van, hogy csak jön. Nem kérdez, nem érdekli, hogy akarod-e vagy sem, ő csak érkezik, beállít és mindent megváltoztat, átír, felír, ráadásul úgy, hogy semmit sem tudsz tenni ellene, csak annyi választásod marad, hogy élvezd. Nem tudsz irányítani, gondolkodni, nemhogy azzal törődj, hogy mi lesz holnap, vagy később. Valahogy nem megy. Nem látod a holnapot, de nem is kell látnod. Ilyenkor csak elég belebújnod a pillanatba, és örülni annak, hogy átélheted, mert van, aki egy életen át sem kapja meg azokat a perceket, amik neked jutottak. Hogy miért? Mert elfogadja, hogy be kell érnie kevesebbel, aki pedig elfogadja, az nem is kaphat mást."
/Oravecz Nóra/
"A tanácstalan szív a kételyből és a zűrzavarból táplálkozik. Megkérdőjelezi az utadat, a módszereidet, és a motivációidat."
/Revenge c. film/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése