Goodbye 2012!

Ideje megírni az idei évösszegzőt. Nos, részemről ezt az évet nagyon gyorsan el fogjuk felejteni, mert nem vagyok büszke rá. Több volt a negatívum, mondhatni a kudarcok éve volt.Ez is. Persze akadt azért néhány pozitívum is, ami nem tette teljesen tönkre ezt a 12 hónapot. Többek között, hogy kijutottam Hollandiába és ott egy hónapot eltölthettem. Felejthetetlen élmény volt. A gyerekek, akikkel együtt dolgozhattam ,a kutyák, akikkel együtt dolgozhattam. Barka és az ő személyisége. És még sok-sok apróság, amit sosem fogok elfelejtetni. A többi meg, mit számít, már elmúlt.

Nézzük a könyveket. Ugye, mint tavaly is, idén is ideje kihírdetni az év könyvét számomra. Kicsit gondban vagyok, mert nem volt túl sok időm ebben az évben olvasni, de mindenképp meg van az idei győztesünk. Ő pedig nem más, mint
J.R.Ward.: A fekete Tőr Testvériség - A Felszabadított Szerető

Mivel erről a sorozatról még korábban nem írtam, viszont túl bonyolult az egészet elmagfyarázni, annyi legyen elég, hogy Vámpíros-romantikus-harcolós-eszméletlen szövegű és humorú könyv. Az írónő zseniálisan írja az újabb és újabb részeket. Szerencsére eddig úgy néz ki, lesz még bőven részünk a Fekete Tőr Testvériség kalandjaiban, így a végre még egy jó darabig nem kell számítanunk. 
Személyes véleményem a könyvről:
Az eddigi (ha jól emlékszem) kilenc rész közül talán ez volt az egyetlen olyan, amelyben izgalmas, akcióban és izgalmakban dús eseményeken nem igazán történtek. Ez meglepett és kicsit el is szomorított, de kárpótolt helyette a karakterek drámája, amelyek a könyv hasábjain zajlottak. Örültem, hogy egyik kedvenc szereplőm Vishous tragédiája itt végre kibontakozott és értelmet nyert a sok őrültség a karakterrel kapcsolatban. Összességében még mindig fantasztikus ez a sorozat, reméljük Thor könyve már tartogat számunkra némi izgalmat, én mindenképp javaslom ezt a sorozatot minden fantasy rajongó számára.

Az idei kedvenc film címét nyerte, nehéz döntés után, de végül egyhangúan:
A békés harcos útja című film. 
Bár nem 2012-es film, de idén láttam először, és ez volt az, ami leginkább megfogott.

A film megtörtént események alapján készült. Dan Millman tehetséges tornász, és mindent megtesz, hogy bekerüljön az olimpiai csapatba. Vakmerő, el van szállva magától, semmi sem számít neki. Egy este összefut egy idős emberrel egy benzinkúton. Őt csak Szokratésznak hívja. Az öreg megpróbál egy új látásmódot megmutatni számára. De a fiú nem igazán foglalkozik vele. Egy baleset során olyan súlyosan megsérül, hogy az orvosai szerint vége a tornász karrierjének. A film gyönyörűen bemutatja, hogy az elszánt ember számára nincsenek lehetetlenek, és bárkiből lehet harcos, csak akarni kell. Dan Millman végül Nemzeti Bajnok lett és az olimpián is részt vett. Ajánlom mindenkinek ezt a filmet, csodás idézetek és tanítások vannak benne, mellőzve a tipikus Hollywoodi kliséket.

Végül de nem utolsó sorban pedig az idei kedvenc sorozatom nem más, mint: 
Misfits

Bár a sorozat itt is korábbi, igazán idén fedezte fel csak a hazai közönség. A sorozat Angliában játszódik, ahol egy csapat közmunkára ítélt fiatal egy furcsa vihar után különleges képességeket kap, melyekkel képtelen és sokszor morbid helyzetekbe kerül. Egy biztos, a felügyelők lépten-nyomon eltűnnek. 
A sorozat inkább megbotránkoztató, mintsem kultúrműsor  Ugyanakkor szórakoztató és néhol erősen elgondolkodtató is. A reális valóságba beültetett képtelenség ötvözése. A szereplők zseniális játékot nyújtanak, és az angol akcentust imádom. Aki bírja ezt a stílust, annak mindenképp ajánlom. Vagy az első öt perc után szörnyülködve kikapcsolod, vagy pedig még többet akarsz belőle. 

Ennyi volt hát az idei utolsó bejegyzés. Én köszönöm minden kedves ide látogatónak és olvasónak, hogy velem van a nehéz és vidám napjaimon, határon innen és túl is. Sikerekben, új élményekben és kalandokban gazdag Új Évet kívánok! 

"Egy harcos nem keresi a fájdalmat, de ha a fájdalom eljön, felhasználja azt."

/Dan Millman- A békés harcos útja c. könyv/

"Álljunk meg, és emlékezzünk a mögöttünk álló évre! Emlékezzünk a sikereinkre és a kudarcainkra, a megszegett és betartott ígéreteinkre. Arra, amikor a legjobb kalandokban volt részünk, és amikor bezárkóztunk, hogy elkerüljük a csalódásokat. Valójában erről szól a Szilveszter. Kapunk még egy esélyt, hogy megbocsássunk, hogy jobbak legyünk, többet adjunk, többet szeressünk, éljünk. Ne töprengjünk azon, mi lett volna ha, örüljünk annak, ami jönni fog. Fogadjuk meg, hogy jobban odafigyelünk egymásra, jót adjunk, és nem csak ma éjjel, hanem egész évben."

/Szilveszter éjjel c. film/