Ha most új levelet írnék, azzal elrontanám a varázst. Kell, hogy kínozza a lelkünket kicsit az idő, amit ki kell várnunk a következő kis szösszenetig. Bele sem gondolunk néha, hogy vannak drogok, amelyek teljesen ingyen vannak, de ugyanúgy fáj, ha egy hirtelen shot után, megvonják tőlünk egy kis időre. Mert kapaszkodunk abba az eufórikus érzésbe, hogy végre ismét megszólal bennünk a lélek egy pillanatra.
Úgyhogy, most várok egy kicsit. Adok időt magamnak és neked is, hogy ízlelgessük ezt a rég ködbe veszett jó érzést. Beosztom, napokra, vagy hetekre, még én sem tudom, aztán mikor valami izgalmas történik, veled fogom elsőként tudatni, hogy ez legyen a mi kettőnk kis titka.
És ne feledd, ahányszor úgy kelsz fel, hogy mosolyogni fogsz, felettem ki fog sütni a nap.
"A vágyakozás nem hal meg attól, hogy a tárgya elérhetetlenné válik, sőt felerősödik. Ez jelenti a fiatalságot. Az élet előrehaladtával éppen ezek a beteljesületlenségtől izzó fiatalkori vágyak lesznek az első olyan álmok, amiket az ember kénytelen elfojtani. Ennek az a titka, hogy az ember látszólag megöli magában a vágyat, valójában azonban elraktározza a szíve legmélyén, hogy egyetlen felsőbb hatalom se sejthesse meg a létezését."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése