Christmas thoughts

 December 25-e van már. A háttérben kellemes karácsonyi zene szól, de még ez sem tudja azt a szokásos magányosság érzést elhomályosítani, ami rám telepedett. Megvolt a családi karizás. Kihoztam magamból a legtöbbet, egész sokáig is bírtam, de azért egy délutáni (inkább kora esti) szunyóka szükséges volt. 

Megnéztük a tesómék esküvői videóját. Ja, nem is mondtam, nem voltam ott végül az esküvőn. Mondhatni borzasztó féltékeny lettem.  Olyan gyermeki szinten. Én akkor egész életében erről álmodozott, és pontosan tudja, hogy nem fog megtörténni, neki meg minden jön, ahogy kell. Szívás, ugye? 

Az utóbbi leveled kissé elgondolkoztatott. Vajon ami most történik az valaminek a vége, és egy új fejezetnek az eleje? Félek tőle nagyon. Néha azon kapom magam, hogy már nem esz meg a hiány érzése veled kapcsolatban. Sőt. Valaki más üzenetei mosolyogtatnak meg esténként. Képes voltam hajnalig fent lenni miatta. 

Más. Ezt nem tagadom. De ő az első hosszú ideje, akinél nem kapcsolt be a vészcsengő. Nem tudom, hogy végül meg fogom-e ugrani ezt a szintet, de egy biztos a hegek elkezdtek erősebbek lenni és már nem gyullad be állandóan a seb. Persze vannak pillanatok, amikor realizálom, hogy nem lesz még egy olyan ember az életemben, aki annyit tudott volna adni, mint TE. Sokszor említed ezt a kirakós hasonlatot, és borzasztóan bosszant, hogy csak egy puzzle darab jutott nekem, de ugye aki a kicsit nem becsüli, az úgy jár mint én, és vénlányként fog megöregedni. 

Képzeld a tesóm kérdezte, hogy fejlesztem-e az angolomat, hogy ennyit használom és ilyen gördülékenyen megy. Mondtam neki, hogy persze. Napi szinten beszélgetek valakivel. Magammal...Fun fact! Kezdek begolyózni azt hiszem. Komplett diskurzusokat folytatok le a kádban csücsülve. Valójában persze mindketten tudjuk, hogy Hope jut ilyenkor szóhoz és kioszt azzal kapcsolatban, mekkora szerencsétlen vagyok. Valljuk be, van benne némi igazság.

Ez a szakáll plusz rőzse kombó kezd nekem gyanús lenni. Csak nem modern viking fizimiskára hajtasz? Követelek egy képet, mert az agyam ezen információkat képtelen egy képpé formálni. És mivel neked lehetőséged volt elszőkülésem változásait látni, a követelésem teljesen jogos. Arról most nem tartok szent beszédet, hogy miért vagy magadról ilyen negatív véleménnyel, mert ennyi erőval a falnak is beszélhetnék, de ezt szerintem pontosan tudod. A repcsitől ne félj. Rettegj attól h melléd ültetnek egy kisgyerekes családot, órákon át ordító gyerekkel. Hidd el, egyből nem fog zavarni, hogy alattad a feneketlen mélység és ha zuhan a repülő esélye sincs, hogy túléld. Én ugyan WC-n sosem voltam repülőn, de ha két átlag mérető ember egy kényelmes légyottot le tu folytatni egy ilyen kis kabinban, te is bőven be fogsz férni. 

Jövő évre tényleg felszívom magam és elrepülök Hollandiába egy hosszú hétvégére. Csak nem halok bele, ha egyedül megyek. Na jó, bele fogok halni. De valahol el kell kezdeni nem? Remélem jól telik nálatok a karácsony. Én ájulásig zabáltam magam mindennel is. Nagyjából most egy hétig nem szükséges táplálékot magamhoz venni, csak téli hibernációs állapotba kell elvonulnom. 

Vigyázz Magadra!

B.L