2011. szeptember 25., vasárnap

Hmmm...a napok de gyorsan telnek. Végre beindult az élet. Persze, hogy pont akkor, amikor lenne 3 szabad napom, nem jut idő semmi lazulósra. Persze ez nem jelenti azt, hogy zavarna. Pénteken és szombaton este egy jó barátnak köszönhetően fantasztikus élményben volt részem. Élőben láthattam és persze hallhattam kedvenc Operett és Musical sztárjaimat. Kicsit olyan az elmúlt pár nap, mint amikor az ember egy terápián vesz részt. Folyamatosan olyan események érnek, amik mind mind kezdik visszahozni az életkedvem és megint jól érzem magam. Ez persze nem lenne így, ha nem lennének mellettem azok, akikre tudom, hogy rossz napjaimon és számíthatok. Én balga eddig csukott szemmel jártam, és nem is sejtettem, hogy van még ember a Földön, aki szeretne engem igazából ismerni, annak a lánynak a barátja lenni. Minden változik. Ez most a fő irányvonal. Azt hittem, zárkózott vagyok, de ebben az új közösségben, rá kellett jöjjek, én igencsak szociális személy vagyok, mert a többiek alig mesélnek magukról valamit. Én pedig csak beszélek és beszélek és be nem áll a szám. Persze ez lehet beszélgetőpartner hiánya is. Végtére is nem lehet egész életünkön át csak kerülgetni az embereket azzal, hogy nem bízunk bennük eléggé. Én most felteszek mindent egy lapra. Eszembe jutottak emlékek, mikor még naiv kisgyerek voltam. Olyan akarok lenni, megint. Naiv és boldog, aki mindenkinek kitárja a szívét és azt akarja, hogy szeressék. Persze, tudom, most azt mondjátok, hogy megőrültem. Hiszen annyi ember kihasznált már, és mindig pofára estem. De belefáradtam, hogy megóvjam magam és csak a szerintem arra érdemesekkel osszam meg igazi valómat. Volt értelme? Ugyanúgy jártam, nem? Sőt még rosszabbul. Tehát a tanulság, inkább választom azt, hogy sok embernek legyek kedves és maximum visszadobja a labdát, de így sem maradok egyedül, mint csak egy-kettő személynek adok lehetőséget és ha mégis máshogy alakulnak a dolgok, úgy érzem a világ vége zuhant rám. Tehát Hope Szeretet Szolgálata ezennel megnyitotta kapuit. Várok minden régi és új embert tiszta lappal. 
"Ha valakiben van elegendő rugalmasság az új befogadására, akkor tanulni is képes majd, vagyis fejleszteni önmagát és előlépni a saját életében. Aki reális célokat tűz ki maga elé, tisztában van a képességeivel és értékeivel is. Ha nem ezt tesszük, az élet könnyen olyan agárversennyé válhat, ahol állandóan a műnyúl után rohanunk, soha el nem érve azt."
/Tari Annamária/

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése